e-mail

UH technika Bt.    HU 1012  Budapest Mátray u. 5-7 fsz 8

telefon: +36 70 3189318 

INJEKTORTISZTÍTÁS



Hibajelenségek

Tünetek,
amelyek kapcsolatban állhatnak az injektorok hibáival


 

Amennyiben a hagyományos, megbontás nélküli diagnosztika nem vezet tovább, az alábbi esetekben érdemes megvizsgálni a befecskendező szelepeket is.



Indítási problémák

- a motor hidegen/melegen nehezen indul,
- egyáltalán nem indul

Túlfogyasztás

- az autó ugyan jól működik, de sokat fogyaszt

Túl magas emissziós értékek

- a környezetvédelmi vizsgálat során a kipufogógáz túllépi a megengedett emissziós értékeket (CO, HC),
- nem lehet beállítani (újabb járműveknél külső állítás nem is lehetséges)
- lambdaszonda hiba, katalizátorhiba (lehet ok vagy következmény)

Alapjárat

- tarakírozó (ingadozó) alapjárat
- névleges alapjáratot nem lehet beállítani (újabb járműveknél külső állítás nem is lehetséges)

Teljesítményhiány

- a motornak hiányzik a végteljesítménye
- az autó szokatlanul lomha

Nyomatékhiány

- nem lehet gyorsítani, rosszul reagál a gázadásra

Vezérlőegység hibakód

- diagnosztikai műszerrel kiolvasva, hibakódokat tárol az ECU, amelyek törlés után is visszajönnek (pl. “lambdaszabályzás határétéken kívül”, “adaptációs határ túllépés”), a hibásnak jelzett alkatrészek egyébként kifogástalanok

Hibajelző lámpa

- világít a hibajelző lámpa, egyébként mint fentebb



Korszerűbb gépkocsikon végig lehet futtatni azokat az (ön-)diagnosztikai programokat, amelyek valóban majdnem minden alkatrészt ellenőrizni is fognak, illetve felhívják a figyelmet azok ellenőrzésére:

Levegőellátó rendszer

Elektromos rendszer

Benzinellátó rendszer

légszűrő
tömlők
légtömegmérő
léghőmérséklet érzékelő
nyomásmérő
fojtószelep potenciométer
vákuumszelepek
...

indítómotor
akkumulátor
generátor
gyújtótrafók
gyújtásvégfok
fordulatszám jeladó
vezérműtengely jeladó
alapjáratállító
tüzelőanyag relé
ECU
gyújtógyertyák
...

nyomás
benzintartály
benzinszűrő
benzinszivattyú
tüzelőanyag relé
nyomásszabályzó

injektorok ?

Nos, az injektorokat az említett technológiák nem nagyon szokták említeni – noha meghibásodásuk közvetlen következményekkel jár a befecskendezésre nézve.

Tekintsük át, mi történhet a befecskendező szelepekkel:

A lerakódások eltömítik az injektorok furatait, illetve csökkentik azok belsejében az alkatrészek közötti – amúgy sem túl nagy – áramlási réseket. A furatokon kilépő benzin ekkor nem az eredeti sugárképet adja (félrehúz, örvényeket keltve, instabilan áramlik), a furat keresztmetszete fojtásként hat a benzin áramlására, esetleg a lerakódások miatt a szeleptű mozgása lelassul, nagyobb lesz a tehetetlensége.

Az okok
- Az injektorokban kialakuló lerakódások normál üzemelés során is létrejönnek, a benzinekben lévő adalékanyagok egy része ugyanis a hőmérséklet és nyomásviszonyok hatására kiválik, átalakul. Minden kereskedelemben kapható benzinben vannak adalékanyagok, ezek azonban nem egyformák, tehát elképzelhető, hogy egyik forgalmazó tüzelőanyaga jobban, a másik kevésbé hajlamos a lerakódásokra.
- A gázüzemű autók a működés során jobb esetben vegyes üzemben működnek, rosszabb esetben csak gázzal. Ekkor az injekorokon nem áramlik át a benzin, a viszonylag magas hőmérséklet során a gyantaszerű anyagok kiválása még gyorsabban megy végbe.
- Köztudomású, hogy bizonyos országrészekben szokás “kannából” tankolni, esetleg a szomszédos országok nem éppen kifogástalan minőségű benzinjét használni. Az olcsóbb benzin árát általában a benzinszivattyú, vagy az injektorok cseréjével kell megfizetni.

Lerakódások kialakulása

A működés során, leállításkor az injektorból szivárgó nagyon kis mennyiségű benzin a hő hatására elpárolog, a tüzelőanyagból visszamaradó nehezebben párolgó anyagok visszamaradnak, és “rásülnek” a porlasztótűre, illetve az injektor frontális lapjára. A folyamat újra meg újra megismétlődik, a lerakódás egyre nagyobb lesz – ráadásul a kilakult réteg még jobban tárolja a benzint.
A keletkező réteg nagyon erősen tapad a fémhez, megváltoztatja az áramlási keresztmetszeteket.
Ugyanez zajlik le belül is, az injektor mozgó alkatrészei közötti térben.

Három jellemző hiba:

Az injektor nem tömített, szivárog
A szívócső telítődik benzingőzzel, a fala benzinnel, indítási problémák jelentkeznek, a becsöpögő benzinből idővel gyantaszerű lerakódások alakulnak ki a szelepek végén.

Rossz eloszlás, rossz porlasztás
Megnövekedett emissziós értékek, túlfogyasztás, alapjárati problémák, teljesítményhiány, a szívószelepek kokszosodnak, beégnek, a lambdaszonda, illetve a katalizátor károsodik
.

Különböző szállított mennyiségek
Megnövekedett emissziós értékek, túlfogyasztás, alapjárati problémák, teljesítményhiány, a lambdaszonda illetve a katalizátor már rövid idő alatt is károsodhat, az autó rosszul reagál gázadásra.



A motor vezérlése kétféleképpen reagálhat a különböző átfolyási mennyiségű injektorokra:

A régebbi, katalizátor és lambdaszonda nélküli motorok esetében a keverék összetétele a programban rögzített adat. Amennyiben valamelyik hengernél (esetünkben az 1-es és a 4-es) kisebb a dinamikus átfolyás, abban a hengerben a keverék szegényebb lesz, teljesítményt vesztünk, esetleg gyújtáskimaradás is felléphet. A másik két hengerben a keverék továbbra is a sztöchiometrikus arány szerint alakul.


 

Újabb, katalizátoros és lambdaszondás motor esetében a szonda jelzi, hogy a keverék ÁTLAGÉRTÉKE a lambda=1 fölé került, erre a motorvezérlés az összes injektor szelepvezérlési idejét megnöveli, ettől a hibás injetorok hengereiben a keverék még mindig szegény marad, viszont a jó hengerekben már túldúsul.
Most tehát van 4 rosszul működő hengerünk, ráadásul a katalizátor is veszélybe kerül.


 



tovább >>>>>

Vissza a főoldalra

Vissza a tartalomhoz